Mitől lesz orvos az orvos?

  • Falus Ferenc
  • 2017. október 18.

Materia Medica

Az orvosi egyetem elvégzése után diplomát kap a sikeresen vizsgázó fiatal. A neve is megváltozik. Új személyi igazolványt, új dokumentumokat kap. A neve előtt két új betű, ami azt jelenti, hogy viselője doktor. Ennyi lenne?

Ötödéves koromban végeztem el a mentőtiszti tanfolyamot, majd szigorlóként már dolgoztam is a mentőknél. Mire a János Kórházba kerültem díjtalan gyakornokként, volt gyakorlatom az újraélesztésben, a defibrillátor használatában, ami akkor még a kórházi osztályon újdonságnak számított.

Én csináltam az egyik első sikeres újraélesztést, ami után a főnököm (dr. Herman Erzsébet) először gratulált, majd kicsit később, máig tartó hatással, jól letolt. A beteget ugyanis behozták a mentők, én átvettem, majd legalább fél órára magára hagytam egy tizenkét ágyas kórteremben. Ez idő alatt az állapota kritikussá vált: azért szidtak meg, mert lehet, hogy szükség sem lett volna az újraélesztésre, ha azonnal elkezdek foglalkozni a beteggel. Ennyit a sikeremről.

Mitől válik valaki orvossá?

Mi az a pont, amikor valaki átváltozik, amikor földi halandóból mások élete, sorsa felett döntő, vagy legalább azt befolyásoló doktorrá válik? Jogilag ez majdnem egyértelmű: amikor kézbe kapja a diplomáját. Igaz, ez még nem jogosítja önálló munkára, mert még nem szakorvos. A végzés után régen többnyire négyéves segédorvosi munka következett, ami ma már rezidens programmá nemesedett.

Ezek szerint a tudás, és bizonyos mennyiségű gyakorlat révén már tényleg orvos lesz valakiből? Jogilag és a munkaköri leírása szerint biztosan, de emberileg még nem biztos.

Mire van akkor még szükség ahhoz, hogy az emberek, a betegei nagybetűs ORVOS-ként gondoljanak rá, akiben megbíznak, akire rá merik, rá akarják bízni az életüket, egészségi állapotuk befolyásolását?

Ehhez legalább két dolog biztosan szükséges:

  • az egyik, hogy hihető legyen róla, hogy a megszerzett tudását használni tudja és akarja. Ha éppen nem tudja, akkor utána olvas, megtanulja.
  • a  másik, hogy tudja, eltanulta, hogyan kell a beteggel, klienssel beszélni, kommunikálni. Ezt is lehet az iskolában, vagy a képzéseken tanulni, fejleszteni, de igazán csak akkor válik automatikusan működő készséggé, ha van kitől tanulnia, van olyan mestere, tanítója, akinek a mintáját követni tudja.

Korábban Magyarországon is léteztek nagy orvosi iskolák, mint a belgyógyászatban a Korányi iskola, vagy vidéken a nagy sebész Bugyi professzor tanítványai. Ma alig tudnék ilyen iskolákat megnevezni. Legfeljebb 2-3 tanítvány van, de nem több generációs iskolák.

"Orvossá nem az egyetem tesz valakit, hanem a jó minta követése"

Fotó: MTI - Ujvári Sándor

A mesterek, akik művészként gyakorolták orvosi mesterségüket, akik valami csodálatos pluszt tudtak hozzáadni: a személységüket, a másikra figyelni tudást, a hivatástudatot. Tessék figyelni, pénzről egyetlen szó sem esett, és nem is fog. Az orvosi hivatás nem a pénzről szól. A jövedelem persze fontos, hogy ne kelljen az élet, a család fenntartását gondnak tekinteni, de a tevékenységet és annak minőségét nem a jövedelem, hanem a belső indíttatás, a segíteni akarás hajtja.

Tehát mitől lesz valaki orvos? A tudásától, és attól, hogy jó mestere volt, akitől eltanulta, hogyan kell gyakorolni a mesterségét. A legritkább esetben lesz valaki igazán jó orvos, ha nem nevelkedett valamilyen jó iskolában.

Kérdezzük csak meg orvos ismerőseinket, vajon meg tudják-e nevezni, ki volt rájuk a legnagyobb hatással a pályájukon? Akinek ilyenkor senki nem jut azonnal az eszébe, az magányosan tanulta a mesterséget. Tisztelet nekik, ez a nehezebb út, így is lehet, csak könnyebb eltévedni. Ezért is lenne fontos, hogy a nagy orvosi egyéniségek iskolateremtő munkáját támogassa az egészségügy szervezéséért felelős szervezet.

Úgy nem lesz iskola, ha az orvoscsoportokat szétverik, összevonják, áthelyezik, idő előtt nyugdíjazzák, a tevékenységük feltételeit nem biztosítják. Egy szakma minőségét csak úgy lehet emelni, ha kiváló tanárok mellől jó tanítványok kerülnek ki, akik a tudást, a mintát tovább viszik, majd ők is átadják.

A jelenlegi katasztrofális egészségi állapot egyik oka, hogy kevés a mintát nyújtó orvos, akik mellett felnőne egy etikus, korszerű tudású új főorvosi gárda. Jó, hogy a középkorú orvosok közül sokan éveket dolgoznak fejlettebb, jobb, emberségesebb egészségügyi ellátást nyújtó országokban. Néhányan haza is jönnek, de sokszor az irigykedés fogadja őket. Pedig, ha itthon akarunk gyógyulni, akkor minden orvosi szakmában szükség van a megszerzett tudásukra, tapasztalatukra, példamutatásukra. Kellenek a mintát nyújtó mesterek, és kell a mintát nyújtó intézmények kisugárzó hatása.

Orvossá nem az egyetem tesz valakit, hanem a jó minta követése. Amikor ezt megérti valaki, akkor megváltozik benne valami. És akkor következik be az a csoda, hogy az egyetemet végzettből nem mesterember, szakmunkás, hanem ORVOS lesz.

Kövesse a Magyar Narancs egészségügyi blogját! Materia Medica – minden szerdán a magyarnarancs.hu-n.

Materia Medica

A Magyar Narancs új, egészségügyi problémákkal foglalkozó blogja. Fogyasszák egészséggel!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?